2015.01.19. 15:35
Életújrakezdés sok.0
Az van most, hogy itt ülök egy kupac ágy tetején, fél négy van, pizsamában vagyok (fogat azért mostam), még 40 nap van az eddigi legszeretettebb munkahelyemből, 2 nap múlva megyek kicsit Koppenhágába, baromi szeretnék venni egy dupla ágyat, amit még jobban szeretnék, hogy legyen is kivele bele feküdni, rendszeresen, meg örökre, meg minden, és akkor most írni is kéne üzlet tervet, mert valahogy meg kell már végre lovagolnom ezt a világot úgy, hogy oda is vigyen, ahová én szeretném.
Vonalakban ilyen.
2014.01.03. 19:15
A Lényeg.
Mindent és mindenkit csak a szíveden keresztül nézz...
Csak így láss... a szíveden át.
2014.01.03. 18:25
Újévi fogadalom?
"Incomplete"
I'll be arrived
And I'll be friend to my friends who know how to be friends
One day I'll be at peace
I'll be enlightened and I'll be married with children and maybe adopt
One day I will be healed
I will gather my wounds forge the end of tragic comedy
I have been running so sweaty my whole life
Urgent for a finish line
And I have been missing the rapture this whole time of being forever incomplete
One day my mind will retreat
And I'll know God
And I'll be constantly one with her night dusk and day
One day I'll be secure
Like the women I see on their thirtieth anniversaries
I have been running so sweaty my whole life
Urgent for a finish line
And I have been missing the rapture this whole time of being forever incomplete
Ever unfolding
Ever expanding
Ever adventurous
And torturous
And never done
One day I will speak freely
I'll be less afraid
And measured outside of my poems and lyrics and art
One day I will be faith-filled
I'll be trusting and spacious authentic and grounded and home
I have been running so sweaty my whole life
Urgent for a finish line
And I have been missing the rapture this whole time of being forever incomplete
2013.11.01. 23:03
Indító
El kellett költözni arról a másik helyről, amit ismertem és értettem. Itt meg mindenféle ajánlások, hírek és kommentek oldalt... majd csak rájövök, hogyan tudom eltüntetni őket. Meg saját színné lenni... meg hát minden technikai dolog.
De nagyon szükségem van erre az ittre. Rohan át a fejemen villamosokon, vonatokon és metrókon, hogy írni kell. Vagy hát, leginkább, hogy a zenéimet kell. Üvöltenem kell őket a világba.
Sosem magányosabb, remetébb, elveszettebb. Küzdök bele a felnőttségbe. Bárcsak lenne másik út...
Most tényleg csak nekem, de mégis muszáj itt, nem egy word fájlban. Nem tudom miért. Biztosan megtalálják majd keresők és keresgélők. Kötődni a semmibe.
Láss úgy, hogy nem látsz.
Csak a dal van.